facebook twitter tripadvisor foursquare google plus

1137 Budapest, XIII. Szent István körút 10.
+36 1 349 3580 info@lecsogyorsetterem.hu

froccs_

Fröccstörténelem

Boros frissítők

Dédszüleink a nyári hőségek idején még vermelt jéggel hűtött “spriccert” ittak. A millenium után, a századforduló óta kezdődött divatja a “fröccs”-nek írásban és vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt.

A köznyelv is és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a fröccs – fröccsözni szót. Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Hunyadi Sándor sok művében gyakori. Fokozatosan szokta meg a szót és az italt a nagyközönség.

A németből átvett spriccer (spritzer) illetve a fröccs szódavízzel higított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is. A máig népszerű Gundel vendéglő egykori törzsasztalánál Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond és barátaik társaságában született meg Ujházy Ede máig nevezetes és kínált levese, amely eredetileg kakashúsból készült. Ugyanennél az asztalnál itták először az úgynevezett Ujházy-fröccsöt. A híres színész szódavíz helyett a népszerű vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével higította a bort. Szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehet így meginni negatív következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből.

Hasonló korabeli szegedi művészi asztaltársaságok hozták divatba és máig fogyasztjuk a vörösbort pezsgővel, más néven a Kass- vagy Tisza-fröccsöt. Másikfajta régi recept szerint a savanyú alföldi borból készült fröccsöt evőkanálnyi málnaszörppel javították fel.

A vendéglátás megszámlálhatatlan, sok tréfás nevű fröccsöt kínál. Például a “fordított”, mely másként hosszúlépés, 2 deci szóda és 1 deci bor keveréke. A “fütty” volt a kisfröccs, vagy rövidlépés (1 dl bor és 1 dl szóda) – mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. A nagyfröccs (2 dl bor, 1 dl szóda) tréfás neve “hajtás” vagy “húzás” – egy hajtásra (húzásra) lehetett gallér mögé küldeni (Móra Ferenc).
A “mafla” fél liter bor és ugyanannyi szódavíz keveréke. A házmester 3 dl borból és 2 dl szódavízből áll, fordítottja a “viceházmester”. A háziúr 4 dl bor és 1 dl szódavíz, amit néhány helyen nagy házmesternek hívtak. A “lakófröccs” vagy “kis házmester” pedig 4 dl vízhez 1 dl bor. Érdekesség a Krúdy-fröccs, a nagy író kedvence. Aránya szokatlan: 9 dl borhoz 1 dl szódavizet kell önteni. Az író szerint ilyen arányban a víz megnevetteti a bort.

Napjainkban is születnek érdekes nevű és összetételű fröccsök. Például a “góré-fröccs” kispohár (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda, amennyi még a pohárban elfér. A “sóher-fröccs”: 9 dl szódához 1 dl bort kell adni ízesítőnek.

A “kisvadász” 1 dl vörösbor és 1 dl kóla, a “nagyvadász” pedig 2 dl bor és 1 dl kóla keveréke. A matrózfröccsnek semmi köze sincs a borhoz. Ha valaki ilyet kér, akkor egy korsó sör mellé fél deci rumot szervíroz neki a pincér, ha ismeri a kifejezést. A postásfröccshöz sem kell bor, az dupla fekete rummal. És van még egy, Krúdy által emlegetett és Ruffy Péter írásaiból elhíresített: a “színészfröccs”. Ahogyan ők írták, igen szegény ital. Mindössze 2 deci szódavíz és az is langyosan.

Forrás: Draveczky Balázs – Újabb történetek terített asztalokról és környékükről